Beszámoló a „Nyitott könyv” projektről
A 2012/2013. tanév november hónapjának második hete az olvasás hete, illetve az olvasás szeretetének hete volt iskolánkban. Ezen a héten mindenki magával hozhatta kedvenc könyvét, előadásokat és rendhagyó irodalomórákat hallgathatott a legújabb könyvekről és művészekről. A korábbi TÁMOP-pályázat fenntartási kötelezettségében témahétként megvalósuló program a Nyitott könyv nevet kapta, a projekt felelőse Sipos Etelka szaktanár volt.
|
Másutt beállított kép, nálunk természetes valóság Kis Dávid „trubadúr” és Pohner Kata olvasó kettőse |
|
Az aulában járó-kelő tanulók tekintetét megragadta az a kiállítás, amelyet Dobrova Zita tanárnő helyezett el, pontosan azért, hogy kicsit megmutassa a diákok kreativitását. A kiállítás a végzősök magyar portfólióiból lett összeállítva, akiknek az volt a fő feladatuk, hogy valamilyen humoros módon foglalják össze a tananyagot, de az mégis maradjon érthető. A kiállítás neve is erre utal („Mi még olvasunk”), hiszen legfőképpen az eddigi kötelező olvasmányokat kellett feldolgozniuk ilyenolyan formában. Aki körbenézett a tárlaton, biztosan élvezte a legkülönfélébb irodalmi szereplők humoros történeteit. Már csak azért is érdemes megnézni a kiállítást, mert azt tanulóink készítették, és nagyon sokat dolgoztak vele.
|
Jólesik megállni kicsit Dobrova Zita tanárnő tablója előtt |
Ugye, hogy élmény az olvasás? |
Az érdeklődők közül azt is mindenki észrevette, hogy iskolánk az előző héten csatlakozott ahhoz az országos kezdeményezéshez, amely a „dobj el mindent, és olvass!” nevet viselte. Hétfőtől kezdve minden egyes tanítási napon a negyedik órák végét a jelzőcsengő hangja „zavarta” meg, és felszólította a közösséget arra, hogy tíz percig olvasson. Kiváló lehetőség volt ez az ötször tíz perc arra, hogy a kedvenc regényeket újra kinyissák, és visszarepüljenek az olvasmányélmény világába. Az egyetlen szabály az volt, hogy ne tananyagot olvasson a tanuló, hanem azt, ami érdekli és szórakoztatja. Remélhetőleg mindenkinek eszébe jutott, hogy mennyi ideje nem olvasott már semmit önszorgalomból, vagy azért, mert kíváncsi volt valamilyen történetre.
|
|
Manapság – a digitális forradalom időszakában – sokan nem értik, ha valaki azt mondja: „Égből pottyant mese volt…’” vagy „Móka Miki”, de talán a végzős évfolyam tagjai még emlékeznek arra a bizonyos bácsira egy műsorból, aki minden este szerepelt a televízióban. Levente Péter volt a mesélő az Égből pottyant mese című estimese-sorozatban, illetve ő volt a Magyar Televízió Zsebtévé című sorozatának Móka Mikije. A 7. a osztálynak volt szerencséje élőben is találkozni Levente Péterrel, sőt, egy rendhagyó irodalomórát is tartott nekik, ahol az olvasás szépségéről, a saját történetéről, és a régi mesékről volt szó. Lehet, hogy életkor szempontjából a hetedikesek voltak megfelelő „alanyok”, de az biztos, hogy az idősebbek közül is sokakat érdekelt a téma: a lebonyolításért felelős Farkas Noémi tanárnő mellett Csermák Júlia, a hetedikesek osztályfőnöke és Rácz László médiatanár is részt vett az órán.
|
Sipos Etelka és Dobrova Zita tanárnő Mark Twain Koldus és királyfi című művéből rendezett olvasási versenyt az összes évfolyam érdeklődői részére, amelyet ismét az előtérben ülő 12. a tanulói nyertek meg. A „legyőzhetetlen olvasók”: Antalóczy Zsanna, Pongrácz Dóra és Valentin Eszter |
|
A heti programokhoz tartozott még, hogy az ötödiktől a tizenegyedik évfolyamig minden diák megtanulta Kósik Mónika tanár-könyvtárostól a helyes és eredményes könyvtárhasználatot, hogyan kell könyvet keresni a könyvtárban, megtanulták, melyek a kölcsönzés szabályai és feltételei, és hogyan illik viselkedni a könyvtárban. A foglalkozás végén egy kérdőív kitöltése volt a feladatuk, így felmérhették tudásukat. A későbbi tanulmányok során biztosan szükségük lesz a könyvtárak széles választékára, így jó, hogy idejében megtanulhatja mindenki, hogyan tud majd élni a könyvtárak nyújtotta lehetőségekkel.
|
A Mark Twain-vetélkedőt a hetedikesek is nagyon élvezték |
|
„A mai fiatalok nem olvasnak eleget!” – Bizonyára sokan hallották már ezt a mondatot, és legtöbbször sérti a diákokat ez a kijelentés. Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke viszont bebizonyította a nagygimnazistáknak, hogy ez nem igaz. Ráébresztette a tanulókat arra, hogy minden csak viszonyítás kérdése, hiszen mi is az olvasás? Mi számít olvasásnak? A kutatások bizonyították, hogy a mai iskolások generációja sokkal többet olvas, mint szüleik, hiszen minden SMS, e-mail és internetes szöveg értelmezése olvasásnak minősül. Az lehet, hogy szépirodalmat keveset olvasnak, de minden mást annál többet. Szintén jó volt Gombos Péter előadásában, hogy ő nem tört pálcát a „mai fiatalok” felett, sokkal inkább könyveket ajánlott, és az olvasás élményét kívánta bemutatni. Előadása igazán lelkesítő volt, hiszen szenvedéllyel beszélt egy-egy könyvről, illetve saját munkájáról. Ha valaki eddig nem szeretett olvasni, az óra során biztosan beleszeretett a könyvekbe.
|
Gombos Péter olvasáskutatót Sipos Etelka projektfelelőssel beszélget |
Egy tanulságos hetet tudhatunk magunk mögött, amelyet a visszajelzések alapján többször meg lehetne ismételni. Már az is nagy előrelépés, hogy olyanok kezébe került egy-egy könyv ezen a héten, akik erre eddig ritkán (vagy soha nem) vállalkoztak. Lehet, hogy egy hét nem váltja meg a világot, de az biztos, hogy az ilyen kezdeményezések sokat javítanak az olvasási szokásokon, és a Bárdos László Gimnáziumban ezután talán már több diák fog – szépirodalmat is – olvasni.
Sipos Etelka tanárnő ajánlására lejegyezte Papp Enikő (12. b osztály)
A felvételeket Nagy Tamás készítette.
|
|
