Fél háromkor elkezdődött a verseny, és megismerkedtünk az ítészekkel: Kancz Csaba alpolgármester úr, Pataki Gábor, volt bárdosos diák, jelenlegi újságíró és Pleier Tamás, igazgató úr alkotta a zsűrit. A szabályokat, a verseny menetét pedig a két szervező, Seffer Tímea tanárnő és Nagy Tamás tanár úr ismertette. Az első fordulóban a zsűri tett fel kérdéseket a versenyzőknek. Öt percünk volt, hogy a feltett kérdés alapján megvédjük azt, amit írtunk. Ha kifejtettük, és volt még időnk, akkor a zsűri még tett fel kérdéseket, így alakult ki egyfajta „disputa”. Ezután következett a második forduló. Ebben a fordulóban megkaptuk egyik vetélytársunk írásban beadott munkáját. Elolvastuk, és a leírtak alapján mi tettünk fel egy kérdést. Ebben a fordulóban is öt perc állt rendelkezésünkre. Itt is tehetett fel kérdést a zsűri, ha akart. A verseny végén a zsűri elvonult, és rövid egyeztetés után meghozta döntését.
Résztevőként néhány tanáccsal is szolgálhatok azoknak, akik a jövőben indulni szeretnének. A verseny már otthon, az íróasztalnál elkezdődik. A beadott munkának átgondoltnak, helyesírási szempontból is hibátlannak kell lennie. Szóval fél óra alatt nem lesz meg… A verseny nagyon jó terep arra, hogy a diákok kipróbálják, milyen érvelő szöveget rögtönözni nagyobb közönség előtt. Az első, hogy nem szabad izgulni, nem szabad topogni, kezet tördelni, motyogni… Folyamatosan és választékosan kell beszélni, kapcsolatot tartani a zsűrivel, pontosan fogalmazni. Talán ebből is látszik, hogy nem könnyű ez a fajta próbatétel. Amiért mégis ajánlom a versenyt, az az, hogy mindenkinek hasznos, ha kipróbálja magát, helyt tud-e állni egy ilyen megmérettetésen. Fontos, hogy mindannyian megtanuljunk érvelni, mások érveire reagálni, hisz a későbbiekben, egyetemen, főiskolán, munkahelyen nagyon fontos lesz, hogy adjuk elő magunkat, hogy adjuk el magunkat. Azt hiszem, a magabiztosság sokat segít, a verseny pedig ehhez is jó gyakorlóterep.
Szédeli József